A HDD-k ma az adattárolás legfontosabb eszközének számítanak, hiszen relatíve megbízhatók, illetve sok adatot képesek tárolni. Ahhoz azonban, hogy a sokból még több legyen, olyan fejlesztéseket kell bevetni, melyek az adattárolás sűrűségét célozzák meg. Erre vonatkozóan több koncepció is létezik. A Szingapúrban található A*Star Data Storage Institute kutatói, Melissa Chua vezetésével azon dolgoznak, hogy a jövő HDD-i négyzethüvelykenként 10 terabitet is tárolhassanak, ami komoly áttörést jelent, hiszen 10-50 TB-os merevlemezeket eredményezhet, függően a fizikai mérettől.
A koncepció nem mondható radikálisan újnak, inkább abból a szempontból áttörés, hogy sikerült kivitelezni a gyakorlatban. Ahhoz, hogy az egész működését megértsük érdemes röviden átfutni, hogy a mai HDD-k hogyan tárolják az adatot. A logikai szinteken nyilván bitekről van szó, ám ez a fizikai hardver szintjén azért bonyolultabb. A HDD-k tényárjai vékony filmréteget használó, úgynevezett szemcsékből álló mágneses ötvözetből állnak. Egy bitnyi információ egy szemcsetartományba kerül, ami 50-80 szemcsét jelent. Ahhoz tehát, hogy az információ megváltozzon, a szemcsetartomány mágnesezettségét kell megváltoztatni.
A korábbi fejlesztések természetesen folyamatosan az adatsűrűség növelésére törtek, amit sikeresen el is értünk, a lehetséges irányok azonban egyre szűkülnek, így olyan lehetőségeket is meg kell fontolni, amit korábban inkább kerültek a mérnökök.
A cikk folytatása a Prohardver.hu-n olvasható.